2016. április 4., hétfő

11.rész A tárgyalás és néhány paranormális élmény

-Ez meg mi volt?-kérdezte Nate hol rám,hol pedig a mostmár tökéletesen látható vörös hajú csajra pillantva.
-Ezt..ti is hallottátok?-kérdeztem reménykedve.
-Csak a hülye nem hallotta..-a jókedvemet nem törhette le Nate flegmázása.
-Nem őrültem meg! Tényleg létezik a hang!-kiáltottam fel boldogan. Ismét kaptam pár "ez egy idióta" pillantást.
Elindultam a vörös hajú csaj felé. Így közelebbről nézve,egész szép volt. A szeme barna,és az arcát csinos szeplők borították. Eszembe juttatta az egyik modellt,akit még kiskoromban egy magazinban láttam.
-Szóval te zaklatsz! -kiáltok rá,amiért kapok tőle egy csúnya pillantást.
-Te nem akarsz segíteni!-nyújtja ki rám a nyelvét.
-Mert egy szemét vagy,aki ráadásul zaklat!
-Tényleg? Te is szoktál hozzám beszélni!
-Lányok,ne veszekedjetek!-nagy meglepetésemre Hope próbált köztünk békét teremteni,bár addigra kisebb tömeg gyűlt körénk. Rájöttem,hogy én tulajdonképpen baromira nem értem a rómaiakat. Amikor Jászon,Octavianus és Reyna vívott szócsatát,azt figyelmen kívül hagyták,amikor meg én és a vörike szedjük szét a békét,mindenki megbámul. Ez nyilván érdekesebb.
-Hope,ez a csaj kész agyrém! Szó szerint!-mutatok a lányra.
-Ez az a csaj,aki be akart törni a múltkor a táborba?-kérdezte Jászon Reynától.
-Igen. Azt mondta Kriss a neve.
-Tuti kamuzott-nézi a lányt gyanakodva Octavianus. Ezek hárman kialakítottak valami rendszert,hogy milyen sorrendbe beszéljenek? Vagy csak egyszerűen belső késztetést éreznek,hogy reagáljanak egymás mondataira?
-Nem hazudtam! A nevem Kriss,és engedjetek el!-kiabálta mogorván.
Reyna kényszeredett elmosolyodott.
-Ezt is mondta!
-Akkor miért nem engedtétek el?-kérdezte értetlenül Nate.
 A hosszú kínos hallgatás elég egyértelműen arra utalt,hogy fogalmuk sincs róla.
-Nos..ha kigondolkoztátok magatokat,ti intellektuálisan koraérett barmok,akár el is engedhetnétek a csajt-mondtam lekezelő hangsúllyal.
Meghökkenve néztek rám.
-De..miért akarod,hogy elengedjük? Az előbb még veszekedtél vele...-milyen fura,hogy ezen akadtak fenn,amikor az előbb intellektuálisan koraérett barmoknak neveztem őket.
-Mert tud velem beszélni telepatikusan,és erre valami gyógymódot kell találni!!!-mondtam dühösen. És itt most nem az Algo Flexre gondoltam.
-Adják esetleg gyógypuszit?-Nate az idióta kérdéséért kapott egy tockost.
-Nataniel Lewis! Már megbeszéltük hogy nem mondhatsz ilyeneket!-szidtam le.
-De ő nem tiltotta meg!-mutatott Krissre.
-Kérlek ne beszélj így,velem se-mondta Kriss. A kérése után egy perces néma csend uralkodott,majd mindannyiunkból kitört a röhögés. Kriss csak úgy kapkodta a fejét.
-Te most..komolyan azt mondtad hogy "kérlek"?-néztem a csajra,aki látszólag nem értett semmit.
-Igen..Miért,baj?-vágott vissza.
-Nem..-ráztam meg a fejem,majd még halkan hozzátettem-kérleklány..
Ezután jött Reyna a szokásos " tárgyalunk már?" szövegével,így kénytelenek voltunk végigülni egy hosszú és unalmas tárgyalást,amiben igazából elmondták ugyanazokat a dolgokat,mint amiket a Félvér Táborban. Csak itt az volt a különbség,hogy vágták mik azok a Kristály Krónikák. És el is magyarázták. Nagyon nagyon hosszasan és unalmasan,ezért én magamba a következő dolgokat jegyeztem fel a krónikákról:
1.Gonoszak.
2.Nem is teljesen Krónikák. Inkább úgy fejezném ki,hogy egy könyv,amibe maga Lucifer írta bele a 18+-os estimeséket. Már ha szabad ilyet mondanom.
3. Képesek megtestesíteni embereket vagy állatokat. Ami nagyon para. Képzeld el a következő szituációt:Találsz egy kutyust,aki baromi cuki meg minden,aztán kiderül,hogy igazából csak egy krónika. Egy nagyon-nagyon gonosz mese. Mit reagálnál? Hát persze hogy örökbe akarnád fogadni...Logikus.
4.A Krónikák valamiért pikkelnek rám,ami érthető,ha már nekem kell őket elpusztítanom.
Amúgy nem nagyon értem,ha egy nyomi kis könyvecskéről van szó,akkor mégis miért többesszámba kell róluk beszélni. De gondolom ez túl bonyolult az én egyszerű kis agytekervényeimnek.
Reyna külön elmesélte a Kristály Krónikák ellen indított küldetéseiket,amik elég hamar kudarcba fulladtak.
-Én komolyan nem akarlak titeket megrémiszteni-kezdte-De amikor a sikertelen küldetésből visszatértek,a legjobb esetben is a fél keze le volt vágva a küldetés vezetőjének. Már ha túlélte.
-Ez így..elég bíztató,tekintve,hogy három napja vagyok tisztában ezekkel a mitológiás cuccokkal-a hangom idegesen csengett. És ideges is voltam.
-Szerintem a legfontosabbakat elmondtam. Ha készen álltok,akár indulhattok is!-csapta össze a tenyerét Reyna.
Krissre mutattam.
-És vele mi lesz?
-Ó,hát őt itt tartjuk,és rajta keresztül tartjuk veletek a kapcsolatot.
-És ha én nem egyezek bele?-Kriss dühösen nézett körbe.
-Akkor sincs választásod-tárta szét a karját Jászon. Kriss durcásan pislogott párat,majd szemtelenül kinyújtotta ránk a nyelvét.
De valamiért most senki se vette figyelembe.
Helyette inkább engem bámultak. Először nem értettem miért. De komolyan,a csaj mondott valami hülyeséget,erre engem néznek? Mi bajuk van ezeknek?
Idegesen Krissre pillantottam,hátha ő csinált valamit. De nem. És ekkor rádöbbentem,hogy nem én vagyok a fura.
Hanem Kriss. Máskor barna szeme most zölden mered a távolba. Mondjuk még mindig nem értem,hogy miért engem néznek. Azt gondolják,hogy szemszínváltoztatós energianyalábokat sugárzik? Bocsánat,de nem vagyok atomenergia...
-Mi baja van a csajnak?-bökök rá az üveges tekintetű Krissre.
-Neked mi bajod van?-kérdezi Octavianus szemrehányóan.
-Nekem semmi. De nézzétek már rá! Megváltozott a szeme színe,basszus! Kontaktlencse nélkül! És milyen fejet vág..hívjatok egy orvost vagy egy ördögűzőt,mert én nem vállalok érte felelősséget,ha esetleg most szállja meg a Tartarosz legdebilebb szelleme....
A választ ismét a kívül (és belül) szőke beszélgetőpartneremtől kapom meg.
-A te szemed színe is megváltozott...
3.dolog amit ne csinálj,ha ilyeneket közölnek veled:
1.Ne ess pánikba.
2.Ha pánikba estél (ami ha Crystal Shame vagy,elég valószínű),ne ragadd meg a másik elváltozott szemű kezét,és ne kérdezd meg tőle,hogy "mit tettél velem,te boszorkány?"
3.Ne ájulj el.
És ha lehet,ezeket ne csináld meg ebben a sorrendben,mert akkor előfordulhat,hogy az alábbi látomásban lesz részed:
A Félvér Táborban vagyok,ahol két srác egy padon ülve beszélget. Nem ismerem őket,de valószínűleg jóban vannak,mert ugyan a kezükben fegyver van,mégsem támadnak egymásra. 
-Ati,te hallottál valamit Nate-ről? Amióta elment,semmit sem tudni róla,vagy a két csajról-a srác ahogy meg tudom ítélni,valószínűleg Poszeidón fia. Mármint a szigony alakú lánca erre utal.
-Fogalmam sincs róluk. Ahogy senkinek sem. Ez mondjuk érthető,hisz csak ma mentek el,Chris.
-Ja,jogos..-ekkor egy lány ül le melléjük a padra. 
-Hallották a hírt? Tegnap este újabb holttestét találták!-felemás szeme izgatottságot tükrözött.
-Mit beszélsz,Eszti? Már megint?-Ati kérdő tekintettel bámult a lányra.
-Aha! Ugyanúgy végeztek vele,ahogy anno Tinával!
-De...akkor most egy gyilkos van közöttünk?-kérdezte Chris. A lány titokzatos pillantást küldött feléjük,majd így felelt:
-Köztünk? Nem biztos hogy köztünk van! És tudjátok honnan veszem ezt? Elvileg,a sziklára,ami alatt megtalálták a tetemet,a halott csaj vérével fel volt írva,hogy "Megtalállak Crystal Shame!" !

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése